Az iPad sikerén felbuzdulva számos gyártó próbálta megvetni a lábát a tablet számítógépek piacán, eddig nem sok sikerrel, bár a HP azon bejelentése után, hogy feladják a Touchpad gyártását, a kereskedők által 100 dollárért kiárusított gépekért igen nagy érdeklődés mutatkozott. A múlt hét elején az Amazon.com online könyváruház által bejelentett 200 dolláros Kindle Fire lényegesen elérhetőbb az 500 dolláros iPadnál, a legfrisebb hírek viszont az olcsóságverseny új győzteséről az indiai Aakash-ról szólnak. Az 50 dolláros masinát a diákok állami támogatással 35 dollárért (kb. 8000 forint) kapják, míg az üzletekbe a tervek szerint 60 dolláros áron kerülhet majd.

Az indexen olvasható ismertető szerint a 300 grammos, érintőképernyős eszköz minden alapvető számítógépes műveletre alkalmas, például emailezésre, a közösségi web használatára, böngészésre, online bankolásra, azonnali üzenetküldésre és multimédiás alkalmazások futtatására. A rendszer Android 2.2-t futtat, és alapból jár hozzá fejhallgató, van benne wifi, két usb port, 256 megabájt belső memória, a kijelzője 7 colos. A gépet a londoni központú DataWind mérnökei tervezték Montreálban és a tervek szerint a gyártást Indiában, elsősorban hazai alkatrészek felhasználására alapozva indítják meg. A gép messze nem tekinthető az iPad versenytársának, a Kindle új táblagépével azonban már összemérhető teljesítményt nyújt. A gyártó szerint alapvetően azoknak lesz élvezetes a gép használata, akiknek ez lesz az első eszköz az életükben, amivel az internet elérhetővé válik.

A vélemények egyébként megoszlanak arról, hogy ezek az eszközök mennyire képesek forradalmasítani az oktatást. Audrey Watters a hackeducation.com-on megjelent cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy míg az Apple számára a hardver eladás a fő üzlet, az Amazon.com számára az eszköz nem érdekes, csak az általa a cég által online forgalmazott digitális tartalmak iránti kereslet számít. A hangsúly azon van, legyen még több Amazon.com vásárló. Az oktatásban a problémát pont az okozza, hogy az egyes forgalmazók csak a saját webáruházukban forgalmazott tartalmak megjelenítésére teszik alkalmassá ezeket az eszközöket. Az Amazon.com-on megvásárolt elektronikus könyvet nem lehet a Nook olvasóval megnyitni, a Barnes&Noble e-könyvek nem olvashatók a Kindle-n. A másik probléma abból fakad, hogy az eszközöknek (ill. használóiknak) regisztrálniuk kell (névre szóló ’’folyószámlával” kell rendelkezniük), ami pl. egy könyvtár esetében vagy a tanteremben komoly problémát jelenthet. Ez az Apple termékeire is igaz, annak ellenére, hogy az iTunes-on több eszköz is társítható egy regisztrált felhasználóhoz.

Watters szerint meglehetősen felületes, ha valaki a „nyílt” androidos Kindle-t tekinti az „igazi megoldásnak” a „zárt” Apple ellenében, ugyanis hiába az Android operációs rendszer, ha a Kindle használó kizárólag az Amazon.com-tól tud majd könyveket, zenéket és filmeket vásárolni az eszközére. A jövő az eszközfüggetlen tartalmaké. Hozd a saját tableted, net- vagy notebookod, okostelefonod az órára! Ehhez persze az kell, hogy a platformfüggetlen tartalmak váljanak minél szélesebb körben elérhetővé.